|
|
| Sóstó |
Geográfia
A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik. A terület nyugati oldalát a mocsaras sárrét, délit az Északi- Mezőföld homokos, löszös tájai, északról Székesfehérvár város, illetve távolabb a Zámolyi medence határolja. A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó- Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A terület az ökológiai hálózat része.
A térség vizeinek utánpótlását a Dunántúli- középhegység feldomborodó egységes karsztvíztükre végezte. A víz a karsztból a nem karsztosodó térszínre, tavak, lápok, források alakjában lép ki a 100-130 m tszf. magasságban. A XIX. század és a XX. század első felében lefolytatott árvízmentesítő munkálatok következtében a kép lényegesen megváltozott. A tó vízgyűjtő területe 2 négyzetkilométer, amelyet valaha a Basa árok táplált. Később a folyásirány megfordításával a Basa- árok túlfolyó lett, így az eredeti vízgyűjtő terület lecsökkent. A terület éghajlata az Alföldhöz hasonló, az év végi középhőmérséklet 10,5 C, a napsütéses órák száma kissé elmarad az évi 2000 órától. Az év csapadékmennyisége 500-550 mm között mozog, a havas napok átlagos évi száma 20 körül ingadozik.
 Területén több mint 7 km hosszban tanösvény lett kialakítva, a Segesvári út felöli bejáratánál pedig a, 2004-ben felújított Zöldtanya található, amely különböző rendezvények, ismeretterjesztő előadások, programok helyszínéül szolgál. 2007-ben készült „A város ölelésében” című természetfilm, amely a Sós-tó Természetvédelmi Terület jelenét négy évszakon keresztül mutatja be.
|
Rövid természetfilmek megtekinthetőek a Sóstóról az interneten, az alábbi linkekre kattintva:
|
Élővilág
A madártani vizsgálatok több mint 70 fészkelő faj jelenlétét bizonyították a Sóstó területén. Kiemelkedő jelentőségű a fokozottan védett cigányréce, a védett nyári lúd, a nagyobb testű védett fajok közül a szürke gém, a fokozottan védett vörös gém és törpegém, a fehér gólya, a kanalas gém, a nagy kócsag, a védett barna rétihéja és a vörös vércse. A terület jelentős botanikai értéket képvisel. A felhagyott homokfelszínen pionír- növényként hét védett orchideafaj települt be. A védett növényfajok egyedszáma több ezres. Az orchideák mellett további hat védett és mintegy 10 igen ritka növényfaj található a homokbánya területén. Védett növények: érdes csűdfű, domin gyíkpohár, fehér madársisak, foltos ujjaskosbor, magyar szekfű, kék szamárkenyér.
Jelenlegi állapot
A Sóstó önkormányzati tulajdonban lévő területeinek fenntartását napjainkban a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. végzi. Területének üzemeltetése a nád kitermelése, évente kétszeri vagy háromszori kaszálás a tanösvény környezetében, alkalomszerű karbantartási munkák, valamint a park őrzésének feladatköréből tevődik össze.
Területén 24,67 hektáros területtel az északi, 1,39 hektáron pedig a déli tó fekszik, a kettőt egy gát osztja ketté. Jelenlegi állás szerint a déli tó területén - szennyvízbevezetések megszűntetése után - nincs nyílt vízfelület, a meder eliszapolódott, az üledékképződés hatására teljesen kiszáradt. Az északi tó részén még van egybefüggő vízfelület, de a párolgásból és elszivárgásból adódóan egyértelmű a mederben a vízveszteség. A tó természetes vízgyűjtő területe a város fejlődésével egyre csökkent.
Sóstó rehabilitációja
 Székesfehérvár Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációjára és fejlesztésére 2007-ben készült egy átfogó tanulmány. A tanulmány a fejlesztésekre 4 lehetséges koncepciót dolgozott ki, amelyek egymásra épülnek. A „0” változattól eljutva a „C” változatig fokozatosan növekszik a beavatkozások és fejlesztések száma. A „C” változat, amelynek megvalósítása elfogadásra került, egy hosszú távú koncepciót takar. Első lépcsőként a tanulmány az élőhelymentést tűzi ki feladatul, célja a tavak vízpótlásának, mederkotrásának megvalósítása, az élőhely szerkezet stabilizálása és javítása, a biológiai sokféleség megőrzése. Ennek elvégzése után a következő fejlesztési cél alapgondolata egy természetvédelmi és oktatóbázis létrehozása, amely megismertetné a látogatókkal a terület tájvédelmi és természetvédelmi értékeit, valamint szemléletformáló napi programokkal próbálná felhívni a figyelmet környezetünk védelmének fontosságára. Utolsó fejlesztési elemként a védett természeti értékek megóvásával együtt többfunkciós, városi pihenőpark létrehozását javasolja a tanulmány. Ennek a látogatóközpont mellé játszótér építése és táborozóhely kialakítása a fejlesztési alternatíva.
Sóstó mederkotrás és vízpótlás
 A terület fejlesztése és megmentése kapcsán az első lépés a tómeder állapotának rendezése, majd a vízpótlás megoldása. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett KEOP konstrukció keretében pályázatot nyújtott be 2008-ban a tómeder kotrás terveinek elkészíttetésére. A pályázat első fordulója sikerrel zárult, a teljes bekerülés 23 millió forint volt, ehhez a város 14,3 millió forintot nyert el az Önkormányzat. A mederkotrásról szóló terv elkészült, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. Műszaki tartalmát tekintve a tervezett meder rehabilitáció az Északi tavat érinti. A Déli tó területén végzett iszapvizsgálatok a határértéket jelentősen meghaladós szennyezéseket mutattak ki, ezért itt a tómeder helyreállítását csak a szennyezett terület kármentesítését követően lehet megvalósítani. Az északi tó mederhelyreállítása tókotrással és mederrendezéssel történik majd, ennek során 75.400 m3 felgyülemlett szerves anyag kerül eltávolításra a mederből. A kotrás során kitermelt iszapból költőszigetek kerülnek kialakításra, továbbá az ÉNy-i és a K-i partszakaszon a partvonal rendezésére használjuk fel. Rendezésre kerül a rézsű- partél, a tó szegélyterületén tervezzük a nádas rendezését.
A pályázat második fordulója – amely a mederkotrás megvalósítását finanszírozná - 2010. szeptemberben került benyújtásra. A pályázat egy 200 oldalas részletes megvalósíthatósági tanulmány segítségével mutatta be, hogy mekkora szükség van a pályázat sikerére a természetvédelmi környezet megóvásához, és milyen megoldással kívánjuk ezt megvalósítani. A mederkotrás pályázata jelenleg elbírálás alatt van.
A mederkotrás megoldásával azonos időben a tóba a folyamatos vízpótlást is biztosítani kell. A Sóstó tavainak vízpótlásával biztosítható lesz egy állandó vízszint és a tó életéhez szükséges vízmennyiség. A város 2011-ben önerőből terveket készítetett a vízpótlás megoldására. Korábban a tavat tápláló Basa árkot az Aszalvölgyi árokhoz csatlakoztatták és a Basa árok medre ezáltal a Sóstó túlfolyójává vált. A tervdokumentáció a Basa árok visszafordítását és egy részének rendezését tűzi ki célul. Tekintettel arra, hogy a Basa árok eredeti állapota teljes egészében nem állítható vissza, így a betáplálást duzzasztással lehet megvalósítani majd. Jelenleg a terv engedélyeztetés alatt van.
Kapcsolattartó:
Csete Gábor - területfelelős
Telefon: 06-22-513-491 |
|
|
